December elsõ felében egy fontos külpolitikai esemény történt. Ukrajna hintapolitikája Európa és Oroszország között régóta ismert jelenség, de az ukrajnai ellenzéki megmozdulások újdonságot és egy újabb kockázati faktort jelentettek a forintpiacon. Ukrajna nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, miután az ellenzék százezreket mozgósított az utcákra az európai politikai és gazdasági kapcsolatok erõsítésének kikényszerítése és a kormányváltás érdekében. Belpolitikai tényezõk a forint erõsödését támogatták december második felében. Egyrészt a Kúria jogegységi határozata nem nyilvánította semmisnek a devizahiteleket, így a tekintélyes intézmény nem hozott radikális döntést a devizahitelesek ügyében.
Technikai oldal
Mi történt? A novemberi gyengülés megállt és az év utolsó hónapjában a medvék irányítottak az USD/HUF devizakeresztben. Az 50%-os (224,19) Fibonacci vonal komoly ellenállásnak bizonyult, hiszen a 200 napos mozgóátlag vonala is erõsítette. December elején errõl a szintrõl indult az eladói hullám. Az USD/HUF árfolyam süllyedése során elõször a 38,2%-os (220,85) Fibonacci szint esett el, majd az 50 napos mozgóátlag vonalát szakították át a jegyzések. A kurzus egészen a 23,6%-os (216,71) Fibonacci szint alá hatolt, majd a 2013-as év 216 környezetében zárult, ahonnan január elején emelkedés vette kezdetét. A technikai indikátorok egymást erõsítõ vételi jelzést adtak.
Mi várható? A 200 napos mozgóátlag vonala alatt mozgó árfolyam alapján a forint erõsödésére lehet számítani, de felfelé ívelõ korrekció természetesen bármikor benne lehet. A november végi, december eleji kitörési kísérlet kudarcba fulladt, az árfolyam maradt csökkenõ trendben. Ha a jegyzéseknek sikerül stabilizálódni a 23,6%-os (216,71) Fibonacci támaszvonal alatt, akkor ismét megnyílhat a tér a 0%-os (210,02) Fibonacci szint irányába, ahol utoljára tavaly októberben jegyezték a kurzust. Hegymenetben az 50%-os (224,54) Fibonacci szint képezhet ellenállást, majd a szeptemberben, júliusban és áprilisban kiemelt szerepet játszó 230-as szint következhet.
Fundamentális oldal
Összefoglalás:
December elsõ felében egy fontos külpolitikai esemény történt. Ukrajna hintapolitikája Európa és Oroszország között régóta ismert jelenség, de az ukrajnai ellenzéki megmozdulások újdonságot és egy újabb kockázati faktort jelentettek a forintpiacon. Ukrajna nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, miután az ellenzék százezreket mozgósított az utcákra az európai politikai és gazdasági kapcsolatok erõsítésének kikényszerítése és a kormányváltás érdekében. A tiltakozás a jelenleg kormányzó politikai elit ellen egyelõre békés jelleget öltött, az események könnyen elfajulhattak volna. Ukrajna nemzetközi finanszírozása kerülhet veszélybe, amely a portfoliómenedzserek döntésein keresztül megfertõzheti az egész kelet-európai régiót, így áttételesen Magyarországot is befolyásolhatják negatívan a szomszédban folyó események.
Belpolitikai tényezõk a forint erõsödését támogatták december második felében. Egyrészt a Kúria jogegységi határozata nem nyilvánította semmisnek a devizahiteleket, így a tekintélyes intézmény nem hozott radikális döntést a devizahitelesek ügyében. Másrészt a devizahitelesek újabb megsegítését a kormány sem sieti el, a kabinet az egyoldalú banki kamatemelések és árfolyamrés témakörökben megvárja a Kúria és az Európai Bíróság határozatát. Így nem zárható ki továbbra sem egy bankok számára rendkívül hátrányos megoldás a jövõben, de gyors, átgondolatlan és szélsõséges devizamentõ megoldások hiányában mégis csökkent a bizonytalanság a vizsgált idõszakban, amely kedvezõen hatott az EURHUF árfolyamra. A jegybanki alapkamat már csak 3%, ennek ellenére a kamatdöntés napján süllyedtek a jegyzések, amely elsõsorban a kedvezõ nemzetközi pénz- és tõkepiaci hangulattal magyarázható.
Részletek: Ukrajna elnöke nem írta alá az Európai Unió társulási megállapodását, amelyre komoly tüntetések alakultak ki. Az ellenzék egyik vezére a világbajnok bokszoló, Vitalij Klicsko. (12.04.) A Mtelekom bejelentette, hogy az idei üzleti év profitja után nem fizet osztalékot a frekvenciatenderek jelentõs költsége miatt. (12.05.) A hazai GDP bõvülési üteme 1,8%-os volt a harmadik negyedévben, a kiskereskedelem októberben 2,5%-al nõtt. (12.09.) A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 11,3 milliárdos többlet alakult ki a novemberi költségvetésben. Folytatódott a külkereskedelmi aktívum emelkedése is, amely 781 millió euró volt októberben. (12.11.) A Fitch Ratings hitelminõsítõ változatlanul hagyta Magyarország BB+ kategóriás adósbesorolását. Novemberben 0,9%-al nõtt a hazai infláció. (12.16.) Októberben 6%-al nõtt az ipari termelés volumene Magyarországon. A Kúria több fontos jogi kérdést tisztázott a devizahitelekkel kapcsolatban. Az egyoldalú szerzõdésmódosítások tekintetében még nem születetett Kúria határozat, de a szerzõdéseket nem fogják tömegesen semmissé nyilvánítani a bíróságok. Újra a kormány térfelén a labda, hiszen továbbra sem zárható ki radikális adósmentés a kabinet részérõl. (12.17.) A Magyar Nemzeti Bank 3%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (12.18.) Az egyoldalú banki kamatemelések és árfolyamrés témakörben a kormány megvárja a Kúria és az Európai Bíróság állásfoglalását. Az Európai Bíróság jövõ év eleji határozata alapján várható a Kúria jogegységi döntése. (12.19.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint folytatódott a bruttó átlagkeresetek és nettó keresetek emelkedése. (12.20.) A Standard and Poors egy fokozattal lefelé módosította a Mol kötvényeinek és hiteleinek minõsítését. A háttérben az Ina-val kialakult vitás szituáció állt.
